A cég története  

Történelmi múlt:

 A cég története a 80-as évek elején kezdődött egy ipari szövetkezet gebines részlegeként, persze ez még a "sötétség" időszaka a modern formátumú gazdasági társaságok (Bt, Kft, Rt) előtt. (Az igazgatót még nem hívják menedzsernek és a titkárnő sem büszkélkedhet a kitüntető menedzser-asszisztens címmel). A szocialista állami vezetés (azóta már nyíltan bevallott) célja ezen időszakban az elkerülhetetlennek látszó politikai, társadalmi és gazdasági átalakulás oly módon való féken tartása, mely az ország gazdasági életére élénkítő hatással van, de a szocialista erkölcsi normáknak még megfelel és szükség esetén ideológiákkal magyarázható.

A fennálló szervezet (hasonlóan a GMK-khoz) államilag relatíve zavartalanul működött, értve ezalatt, hogy az akkori pénzügyminiszter legmerészebb álmaiban sem fordult meg az önbevalló adózás rendszere. A termékek ára szabadabban alakulhatott, minimális bürokratikus költség adódott a munkadarabok önköltségéhez (kifelejtve az árkalkulációból a nagyvállalati irodaházat) és ez a dolgozók fizetését is pozitív irányban befolyásolta. Érdekes megemlíteni, hogy ebben az időben elég kevés dolgozó mert vállalkozni arra, hogy biztos állami munkahelyét és nyugdíját ilyen bizonytalan szervezeti egységre cserélje; azonban cégünk akkori dolgozóinak mindegyike ma már jól menő saját vállalkozást vezet, igaz náluk sohasem szorult magyarázatra, hogy a munka nem a munkahelyen eltöltött időből áll. (A 90-es évek elején komoly problémát jelentett számunkra a csődbement, felszámolt, eladott állami iparvállalatok adoptált dolgozóinak szemléletmódosítása a munkához és magántulajdonhoz való viszonyulás tekintetében).

Néhány év elteltével a cég új ruhát öltött, szövetkezve több másik gebines részleggel a "nagy" termelőszövetkezetek persze sokkal jobban működő kicsiny másaként vegyesipari kisszövetkezetet alakított. Ez az adott politikai és gazdasági körülmények között jó ötletnek tűnt, mert a nagyobb, erőteljesebb szervezet jobban tudta érvényesíteni érdekeit, célszerűen megoszlottak a bürokrácia (jó értelemben vett) költségei (pl. könyvelés, adminisztráció), a termelés továbbra is elkülönülten folyt. Ma már hihetetlennek tűnik, de a céges iroda praktikus okok miatt nem lehetett a telephelyen, csak a városban, mivel itt tudott a Posta vidéki telefonvonalat biztosítani. A gépek, berendezések "békebeli" áron voltak megvásárolhatóak, a munkaerő képzettsége meghaladta az államiakét, az önköltség a már említett okok miatt mérsékelt. A termékgyártás a hidegháború örökségeként az állami vállalatoknál centralizált, a túlzott szegmentáció cégünkre sem volt igazán jellemző. A termékpalettán szerepelt a precíz megmunkálást igénylő gyáripari anyagmozgató berendezések (targonca, daru) komplett részegységeinek (pl. különböző szelepek, futómű-fődarab, motor alkatrész) gyártása, utángyártása szervízcsomagként, valamint acélszerkezetű tartályok, tárolók is. Sikerült a tömeggyártásban is versenyelőnyt szerezni nagyvállalatokkal szemben egyes termékek esetén. Az akkortájt divatba jött hódfarkú, Bramac, stb. tetőfedő rendszerhez szükséges alumíniumkonstrukciójú kúpcseréprögzítő, léctartó, hófogó stb. termékekkel sikerült a teljes magyar piacot lefedni és német és olasz piacra is történtek szállítások. A környezethez való alkalmazkodás szempontjából mindvégig offenzív stratégia jellemezte a menedzsment munkásságát. Az innovációt, új pl. technológiai megoldások alkalmazását, esetenkénti gyors módosítását elősegítette, hogy sem a megrendelők, sem a belső kialakult szokások, módszerek nem korlátozták jelentősen.

Közelmúlt:

A 80-as évek végén, 90-es évek kezdetén a magyar politikában és gazdaságban bekövetkezett rendszerváltás maga után vonta az állami vállalatok jelentős részének átalakulását, felszámolását, privatizációját és megkövetelte a magáncégek helyzetértékelését, stratégiai pozíciójuk elemzését. Elvégezve az általános környezet analízisét és a vállalatra közvetlenül ható kompetitív környezet elemzése révén világossá vált, hogy a politika és az általa befolyásolt társadalom szakítani akar a múlttal és a múltat idéző általános gazdasági környezettel, függetlenül annak esetlegesen hasznosítható eredményeitől. Az emberek változtatni kívánnak életmódjukon, de érezhető a bizonytalanság a társadalmi osztályok egy részén, az osztálykülönbségek várhatóan növekedni fognak, de nem egyértelmű, hogy a munkásság soraiból felkapaszkodott középréteg, melyre cégünk áttételesen üzleti partnerként vagy felvevőpiacként építeni szeretne, az elszegényedést vagy esetleg a további gazdagodást kapja-e "osztály"részül. A többpártrendszer stabilitása vagy esetleges instabilitása közvetlen hatást nem gyakorol ránk, mivel a vállalat soha nem tartozott és a jövőben sem kíván tartozni egyik politikai párt érdekszférájába sem. Mindez feltételezni engedte, hogy a műszaki fejlődés iránya, sebessége és jogi szabályozása a piacgazdaság bevált normáinak megfelelő gazdasági társulásoknak fog kedvezni.

1991-ben megalapításra került a Metál-Ker Ipari Szolgáltató és Innovációs Kft. A cég akkori méretének, gazdasági erejének és tulajdonviszonyainak e társasági forma felelt meg legjobban. Mindjárt a név megválasztásánál szembetűnő a szakítás a régi hagyományos magyar elnevezésekkel, ugyanis ezidőtájt erőteljesen megfigyelhető az értékrend megváltozása, valós értékeink sárba tiprása, elfelejtése. Erőteljesen folyt (a még ma is tartó) "nyugat majmolás", vagyis csak az lehet jó, ami mindinkább idegenül hangzik, tehát nem magyar. A névválasztást (idegen név magyar helyesírással) nevezhetnénk lázadásnak illetve józan kompromisszumnak egyaránt.

A nagy állami vállalatok felbomlása, a kormányzat gazdaságpolitikája által "ész nélküli" privatizáció révén megfogyatkozott az esetleges vetélytársak száma, de ezzel együtt óriási felvevőpiactól "sikerült" elesni, hisz az egykori kiszövetkezet beszállítói tevékenysége igen erőteljes volt. Az ipari területek, szerszámgépek, alapanyag, képzett munkaerő teljesen elértéktelenedett, lehetővé téve mindezek (cégünk szempontjából) kedvező áron történő megvásárlását. Kockázatot kellett azonban vállalni, mivel a kohászat, nehézipar leépítése után nem volt egyértelműen előre látható, hogy a folyamat vajon tovább folytatódik-e és átterjed a gépiparra is vagy esetleg külföldi és a magántőke bevonásával az általános ipari termelés új erőre kap. Kedvezőtlen tendenciaként mutatkozott a tudományos technika eredményeinek helyi környezet figyelembe vétele nélküli átültetése, a Magyarországon megjelenő multinacionális vállalatok beszállító rendszerének zártsága.